Minap összeakasztottuk a bajszunkat a lányommal, mire ő bezárkózott a szobájába.

Bár jól tudom, hogy a csendben lévő gyerek túl sok jót nem jelent, egy darabig mégsem gyanakodtam. Amikor viszont benyitottam hozzá, hogy mégis mit csinál, konstatáltam, hogy akkurátusan összefirkált mindent zsírkrétával. Kékkel.
Nem nagyon kímélt semmit. Fal, ajtó, éjjeliszekrényke. Nem kellett túl sokáig gondolkodnom, hogy ismét a miért? Na mégis, de megis miért nyúljak?  Szódabikarbóna. Naná. A szódabikarbóna a zöld háztartás kamillateája gyakorlatilag. Szinte mindenre jó Nem túl bonyolult, hiszen szemcsés, enyhén súrol, plusz zsíroldó. Ez pont elég is a zsírkrétának. Egy kis tálkába tettem egy evőkanál szódabikarbónát és annyi vizet engedtem hozzá, hogy pasztát kapjak. Ezzel töröltem át a katasztrófa sújtotta területeket, majd utána sima langyos vízzel. Ó, és igen. Szevasz maszat! Viszlát folt! Gondolom egyébként sima szappanos vízzel is működik, de azt most nem teszteltem.

Ilyenkor mindig végzek egy kontroll csoportos kutatást is, azaz minden felületen kipróbáltam a tiszta vizet is. Lejön azzal is, csak tovább kell gyaszatolni, ami legkevésbé a falfestéknek tesz jót.

Íme egy kép a kis asztalkáról, előtte, utána (az asztalka ugyanaz a fényviszonyok mások, de lehet, hogy holnap megpróbálom közel azonos fényviszonyoknál.):

Gondolom amúgy jobban izgatna titeket a filctoll folt, az már kicsit neccesebb ügy. Jó hírem van, arra is van már megoldásom, de még pár teszt hátra van.