Akkor folytatódjék a lekvár-saga, ahogy ígértem is, most jöjjön Ökoanyu esete a pektinnel.
Jó lesz, tiszta sikersztori.
Szóval adva volt a ringló, ami nagyon-nagyon vizes, magozás után csak a szotty maradt szinte, hús az alig. Amikor egy boltban megakadt a szemem a csudálatos bolgár pektinen, még nem tudtam, hogy tényleg mekkora hasznát fogom venni. Amikor kitettem a Facebook-oldalamra anyám tíz perc múlva írta az SMS-st: hozz nekem is!
Oké, nem tudtam, hogy belenyúltam a tutiba, de ő mindig tudja, elvégre az anyám, úgyhogy rögtön máshogy néztem az új szerzeményre.
Az adagolást viszont sehogy sem sikerült kiderítenem, francia vendéglátóm a cukorra esküdött, a dobozon pedig ennyi állt ékes bolgár nyelven: mindig annyit használjunk belőle, amennyit a matéria megkíván.
Így.
Nem voltam kint a vízből, aztán a szokásos ránézésre módszert alkalmaztam. Illetve nem is, mert először a magyar nyelven egyetlen helyen, itten megtalálható adagolást vettem alapul, de két dolog bezavarhatott: egyrészt rosszul becsültem meg a kimagozott gyümölcs súlyát, kettő: tényleg nagyon sok leve volt, tehát itt életbe lépett az egyes számú bolgár tanács: amennyit az adott gyümölcs kíván.
A hozzáadással kapcsolatban két iskolával találkoztam, az egyik azt mondja, hideg vízzel keverjük el: jelentem, ez nekem egyáltalán nem sikerült, tiszta göbös, bogos lett az egész, a másik iskola szerint a cukorhoz kell hozzáadni, nekem végül ez vált be. Illetve mondják hozzá a citromsavat is, hogy azt kellene még adagolni mellé, de azt nem tudtam bolgárul, úgyhogy az kiesett, sehol nem láttam arra utalást, hogy anélkül ne működne a cucc.
A lekvárom állaga pörfikt lett, ahogy nagy könyvben meg van írva és az íze is isteni, a színe meg mint az üvegbe zárt életöröm, hogy valami pátoszosat is írjak a végére.
Ennek is lehet köze a pektinhez, mert azt mondják, a pektin élénkíti a gyümölcsök színét, illetve a az eredmény – mármint a lekvár - vitamintartalmára is jó hatással van.
Házilag is elő lehet állítani, már rég készülök rá, ha idén még befőznék valamit - üssetek a kezemre– megpróbálom azt is.