Ritkán szoktam nagyon várni egy könyvet, de ennél már visszafele számoltam a napokat.
Tavaly derült ki nálam egyfajta érzékenység és elég komoly étrendet kell követne. Ez ugyan nem tiltja a glutént, de nem is javasolja és a saját a tapasztalat azt mutatja, egyszerűen jobban vagyok, ha elhagyom. Így aztán komoly érdekem fűződik hozzá, hogy be tudjam tartani a diétát.
Ami viszont teljes katasztrófa, az a pékárú felhozatal ezen a téren. Tragédia, komédia, sírás, rívás hatalmas könnyek és fogaknak csikorgatása.
Szóval kíváncsi voltam, na. A szerzőt, Kollár Anitát már régi és igen jó munkakapcsolatból ismertem és gondoltam, hogy rosszat biztosan nem ad ki a keze közül.
Azt is éreztem, muszáj eljutnom magára az eseményre is, mert egyszer meg kell kóstolnom úgy ezeket a – főleg - péksüteményeket, hogy hozzáértő csinálta őket, nem én bábozom egyedül otthon a konyhában. És miután a kenyérsütés kvázi a hobbim, extrán izgultam.
Odaértem, megkóstoltam, lehidaltam.
A bemutató egy ételallergiásoknak ajánlott boltban volt, hát szépen behúzódtam a sorok közé és úgy élveztem az ízeket. Közben irgalmatlanul kekec szerettem volna lenni. Szerettem volna kiérezni valami gonosz mellékízt. Nem találtam. Szerettem volna tetten érni valami kellemetlen ragacsosságot. Nem sikerült. Hála isten kibabráltak velem.
Szerintem hiánypótló, akinek már akár egy hónapig is kellet gluténmentesen étkezni, az a tudja, miről beszélek.
Persze a hozzávalók listája pillanatnyilag kínaiul van és be is kell ugye szerezni őket, de ha értelmes dolgokat szeretnénk enni ebben a témában, akkor szerintem megéri.
Hamarosan veszek egy nagylevegőt és beszerzem az első kenyérre valót. Azt hiszem, a sokmagos lesz az.
