Az internetes cikkeknél megszokhattuk, hogy a címek csak részben, vagy valamilyen kifacsart formában fedik csak a cikk tartalmát. Ezt szülte a hírverseny, ha akarom, akár még szórakoztatónak is nevezhetem, minden esetre hozzá lehet szokni.
Most viszont a címem minden szava igaz még a „recept” is szó szerint értendő, mert egy házilag elkészíthető krémet fogok ajánlani.. Ja, és nem fogok olyan általánosságokat sem írni, hogy tessék aludni, mert az jobb a botoxnál. Nyilván jobb, de azért a szarkalábakat nem varázsolja el.
Hivatkoztam már rá, hogy a múlt hétvégén voltam egy kencekészítő tanfolyamon. Három napon keresztül, reggeltől estig tölcsérrel töltötte a fejembe a tudást Dr. Torma Viktória és csapata a Házikence Tanodában.
„Laza” (nyugi, ha én megértettem, mindenki meg fogja érteni) kis kémia bevezetők után a legnagyobb hőségriadóban kutyultunk a tankonyhában, de nem nehezményeztem, mert zseniális dolgokat csináltunk, többek között egy szemránckrémet is.
Első este hazavittem a kincseimet és minden hit nélkül elkezdtem kenegetni magamat. A téma nagyon érdekel, de azt tudni kell rólam, hogy gyakorlatilag egy nappali krémmel és egy lemosóval simán eléldegélek, nem vagyok nagy krémfüggő. Ránc-ügyben meg még nagyképűnek is tűnhetek, de szerencsére a nagymamámtól jöttek a jó gének, a bőrömmel sok gondom nincs.
Összesen kettő darab számottevő ránc található a szemem környékén, de nem túl feltűnőek, békében élünk egymással.
A tanfolyam első estéjén, pénteken tehát minden meggyőződés nélkül bekentem az ominózus két ráncomat az aznap készített lenmagzselés szemránckrémmel, majd szombaton is így tettem. A szombati nap egyébként nagyon húzós volt valamiért, talán a meleg miatt és estére csak arra voltam képes, hogy tükörpontyként bámuljak ki a fejemből. Későn feküdtem, korán keltem (tehát nem foghattam az alvásra a meglepő eredményt) és a reggeli mosakodásnál egyszer csak azt láttam, hogy nincs meg a két ráncom…
Egészen skizoid érzés volt, épp anyámnál táboroztam, szóltam neki: baj van, baj van, eltűntek a ráncaim!
Megnézte, szerinte is eltűntek. Amikor jeleztem a tanfolyamon, Viki teljesen természetesnek vette bejelentésemet és enyhe biccentéssel közölte: ja, a lenmagos tud ilyet…
Tehát így jártam, azóta minden nap kenem, mert tulajdonképpen a kettő nélkül még jobb.
Közreadom most a receptet, melyet igazából csak a tanfolyamon résztvevők kaphatnak meg, de most engedélyt kaptam rá, tessék:
Így készül a lenmagzselé:
4 evőkanál lenmagot főzzünk fel 4 deciliter vízzel, amíg zselésedni nem kezd. Ezt látni fogjuk, vigyázni kell, hogy ne legyen túl sűrű, mert nehéz lesz leszűrni.
ha kész, szűrjük le agy kis lyukú szitán így kapjuk meg a lenmagzselét.
Utána egy edénybe mérjük ki a következőket:
- 4 gramm mandulaolaj
- 2.5 gramm olívaolaj
- 1 gramm E vitamin
- 2 gramm lysolecitin
- 2.5 gramm kakaóvaj
- 1 gramm sheavaj
Amikor kész öntsünk hozzá:
- 12 gramm lenmagzselét
- 2.5 gramm glicerint és
- 0.3 gramm optiphent (tartósítószer)
A hozzávalókat ebben a webshopban is beszerezhetitek.
Ez egyébként a haladó receptek közé tartozik, de azért annyira nem bonyolult és mennyire, de mennyire megéri a fáradtságot!
Vikiék egyébként a múlt héten pályázatot is nyertek, amihez itt is gratulálok neki, megérdemlik nagyon.
Másrészt meg mindenkit csak bátorítani tudok, ha kedvet kapott a kutyulgatáshoz, keresse bátran Vikiék tanfolyamait, hatalmas tudás birtokában vannak és az sem utolsó szempont, hogy egy ilyen tégely szemránckrém nagyságrendileg 200 forintra jön ki! Ha az összes alapanyag beszerzése elsőre túl drága mulatságnak tűnik, álljatok össze páran, úgy jobban oszlanak a költségek és mindenkinek jut a szuperpempőből.